A Duna Európa második legnagyobb folyója, 2857 kilométer hosszú. 807.000 km2-es vízgyűjtő területén  19 ország osztozik: 14, amelynek vízgyűjtő részesedése nagyobb, mint 2000 km2 (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Németország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szerbia, Szlovénia, Románia, Ukrajna) és 5, amelynek vízgyűjtő részesedése kisebb, mint 2000 km2 (Albánia, Olaszország, Lengyelország, Macedónia, Svájc). Az eltérő politikai, gazdasági és kulturális régiókat összekötő folyó, 80.5 millió lakosával, a világ legnemzetközibb folyója.

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére – a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából – 2004. június 29-én ünnepelték először a folyó menti országok az első Nemzetközi Duna Napot. A Duna Védelmi Egyezmény a folyó és vízgyűjtője védelmében született, a Nemzetközi Duna Nap célja pedig az, hogy felhívja a Duna-menti országok figyelmét a naponta használt – gyakran kihasznált – folyóra, arra a szolidaritásra, amelyet a közös víz megosztott felelőssége jelent.

A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló – 1994. június 29-én, Szófiában aláírt – szerződés az aláíró országokat kötelezte, hogy működjenek együtt a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben, és tegyenek intézkedéseket a folyó és a vízgyűjtőjén található vizek jelenlegi környezeti és vízminőségi viszonyainak javítására, de legalábbis a fenntartására, az előforduló kedvezőtlen hatások és változások megelőzésére.

A Nemzetközi Duna Nap célja az is, hogy felhívja mind a szakemberek, mind pedig a civil társadalom figyelmét a meglévő problémákra és azok jövőbeli közös és felelős megoldására.

forrás: aduvizig.hu